MENÜ

 

Szlovéniában jártunk  

  

Október 1-én egy szép, hűvös reggelen gyülekezett a Dunakanyar Pénzügyőr Klub és a Fővárosi Pénzügyőr Klub néhány tagja Budapesten, a Westend előtti parkolóban és 6 óra után el is indultunk egy háromnapos buszos kirándulásra.

 

Utunkat a TravelOrigo utazási iroda támogatta programjával, melynek idegenvezetője Simák Julianna kalauzolt minket a három nap alatt. Magyar területen Balatonlellén álltunk meg egy kis időre, majd Szlovéniában volt némi pihenő egy alkalommal.

 

Az út során szembetűnő volt amint szlovén területre értünk minden olyan szép zöld volt, a mező, a dús lombozatú erdők, nagyon jó volt nézni a tájat.

 

A nap első programja a Júlia – Alpokban levő Blohinji tónál volt, ahol egy felvonóval mintegy ezer méter szintkülönbséget tettünk meg 6 perc alatt 500 m-ről 1500 m magasság felett. Ahogy emelkedtünk felfelé, egyszer felhőbe is belementünk, majd a felhők felett már egész szép panoráma tárult elénk. Ezt a hegyet úgy hívták hogy Vogel.

 

A visszaút után a tó szélén álló Zlatorog szobrát fényképeztük le. A Bohinji tó után a Bledi tó felé vettük az irányt és pletnába ültünk, hogy átevezzenek velünk a tó közepén található szigetre, ahol egy kis kápolnában harangoztunk. Ahogy visszavittek minket a túlsó partra buszunkkal elmentünk a bledi várig, amit sétálva megtekintettünk. A bledi tavon való pletnázás közben csodálatosan sütött a nap és kék volt az ég.

 

Ezután buszunkkal szálláshelyünkre hajtattunk, a Ljubljana közelében levő Hotel Jagodichoz. Szobáink elfoglalása után vacsoráztunk, ahol kétféle leves és többféle második fogás közül válogathattunk, valamint finom desszert zárta a sort.

 

Második napunkat finom reggeli után a Postojnai cseppkőbarlang meglátogatásával kezdtük. A barlangba először kisvasúttal vittek minket, majd mintegy másfélórás sétával jártuk be a gyalog bejárható szakaszt. Visszafelé úgyszintén kisvasúttal tettük meg a kijáratig levő részt. A Postojnai cseppkőbarlang a világ egyik leghíresebb turisztikai barlangja, mely 24 km hosszú. Méltán a világörökség része. A barlangban egyébként élnek vakgőték.

 

A Postojnai cseppkőbarlang után nagyon emberes zivatar, felhőszakadás és özönvíz kíséretében folytattuk tovább utunkat a Predjamai barlangra épült lovagvár megtekintésére és ez az eső, özönvíz aznap nem tágított tőlünk becsületesen kitartott.

 

A lovagvár után gyakorlatilag egy farmra vittek minket ahol tehenek és bikák környezetében előadást kaptunk az állattartásról, majd a tejfeldolgozásról. Ezt követően kóstolóra invitáltak minket ahol különféle sajtokat, szalámikat és kefirféléket fogyasztottunk. Uzsonnázás után lehetőség nyílt vásárlásra is. Ezután buszunkkal szállásunkra hajtattunk, ahol a napot finom vacsorával és desszerttel zártuk.

 

Csütörtökön reggeli után már bőröndjeinkkel együtt szálltunk fel a buszra, majd a Hotel Jagodicot elhagyva a szlovén főváros, Ljubljana felé vettük az irányt.     

A Ljubljanai várba siklóval mentünk fel, majd megtekintettük azt. Városi sétánkat a piac mellett elmenve a Háromágú Hídnál kezdtük, amely csak egyetlen részből állt, amit később kétoldalról egy – egy ággal megtoldottak, és így lett aztán három tagja a hídnak. Idegenvezetőnk szerint nem érezhettük magunkat idegennek, mivel Szlovénia is a Monarchia része volt. Leghíresebb építészük Joze Plecnik volt.  A fővároson a Ljubljanica folyik keresztül. Egyik hídjának mindkét oldalán -- mintha Budapesten lennénk a Lánchídnál – mindkét végén állat van, de amíg a Lánchíd esetében oroszlán, addig itt sárkány van, ezért hívják Sárkányos hídnak. A Ljubljanica partján tett séta után elmentünk a Városházára, majd a Dómot tekintettük meg.

 

Ljubljana után egyetlen szlovén megállónk helyszínére utaztunk, ahol a csapatból mintegy a harmada nagyon finom ebédet evett, a többiek pedig addig vásároltak az otthoniak számára. Ennek a megállónak a neve pedig nem volt más mint Trajánus császárról elnevezett Trojane.

 

Innen fél kettőkor indultunk el és gyakorlatilag 6 - negyed 7 tájt már a magyar fővárosban, Budapesten voltunk, hogy aztán a dugóban araszolva 7 órára a Westendhez érkezzünk.

 

Meg kell említenem Ferit buszsofőrünket, aki végig az út során ügyesen és jól vezetett.

 

Összegzésképpen annyit szeretnék elmondani hogy Szlovéniában amerre jártunk szembetűnő volt a rend, a tisztaság, a fegyelem, a nyugalom, és a nyugalmat írhattam volna végig nagybetűvel, valamint a rendezettség.  Az embernek sokszor olyan érzése volt mintha Ausztriában járnánk.  És akkor nem beszélve az életszínvonalról, ami hozzánk hasonlítva jóval magasabb. 

 

Julikának, az idegenvezetőnknek, Ferinek, a sofőrünknek, valamint a TravelOrigo utazási irodának azt mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy köszönjük ezt a szép utat, ahol nagyon sok szép élményben lehetett részünk.

 

2019. október 1 - 3.

Zelenka István, Fővárosi Pénzügyőr Klub

 

 

Asztali nézet